A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
A másfél fokos átlagos melegedési mértéket kellene tartanunk a század végéig, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. Már egy éve folyamatosan nem sikerül.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
Beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiség megpróbálna globális léptékekben belepiszkálni a Föld klímájába, a gyors felmelegedés miatt ez mégis elkerülhetetlennek látszik. De hogy lehetne ezt a legkisebb kockázattal meglépni? Milyen konfliktusokat gerjesztene az egyoldalú beavatkozás?
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
Rosszabb alvást, rázósabb repülőutakat, több villámlást és több vulkánkitörést is okozhat a klímaváltozás – hívja fel a figyelmet Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató egy friss cikkben, mely nem fest túl jó képet a következő néhány évtizedről.
Szapudi István magyar csillagász ötlete mentén építenének egy hatalmas pajzsot a Nap és a Föld közé, hogy valamelyest mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait.
Veszélyes körforgást indíthat be az a folyamat, amit nemrégiben fedeztek fel a szakemberek – a fák ugyanis szén-dioxid-kibocsátókká válhatnak a melegebb környezetben, tovább súlyosbítva a problémát.
1985 óta már 1043 gigatonnányi jeget veszíthetett Grönland, de van egy apró jó hír is a tengerszint emelkedése szempontjából.
Az örök jég felolvadása már önmagában probléma lenne, ám az onnan felszabaduló metán még veszélyesebb folyamatokat indíthat be.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Az idei lesz a legmelegebb év a világban, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte szerdán az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Az eddig véltnél is gyorsabban olvadnak az Alpok gleccserei az éghajlatváltozás miatt: legkésőbb az évszázad végéig 3500 méter alatt már nem lesznek jégfolyamok – mondja Olaf Eisen német gleccserkutató.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Egyre többet villámlik a Magas-Alpokban, az elmúlt évtizedekben a villámszezon erősebb lett, és hamarabb is indult – derül ki egy új tanulmányból.
Több tízezer haltetemet mosott partra a víz Texas partjainál a hétvége folyamán, az állatok az alacsony oxigénszint miatt pusztultak el – mondták el helyi tisztségviselők.
Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.
